Tudom, tudod
Magamba szívom
illatod, ingedet
gyűröm, szorongatom.
Sajátod, sajátom…
Szívem, a szerelmesen
dobogó, összeszorul…
Hirtelen, érzem
– hát hogyne érezném –
pamutszálakban pangó
pulzálásod, valamint
kötőszövet-maradványaid…
Hozzád tartozom. Tudom,
s Te is tudod.
2011. október 6.
|